Egyszer, ha bejutoka Tizenháromházbarózsafák lesznek ottés hűvös ablakok.Évtizedek óta várlak az emlékezet kapujánál állva,Én vagyok a hullócsillagod,hogy teljesüljön a szerelem kívánsága.elválaszt tőled az időörök-végtelen Óceánja
Téglagyárdűlő-FloridaElmegyek innenitt vérzik a fényaz öreg-istenvasszekerénNem nézek hátralombkoronákárnyulnak szívemremajd odaátTéged egyedül napcsillagommegvárlak majdutolsó hajnalomderengő alakjátaz égi fényt Katátláthatom ragyogni?jönni fog majd ?mint tünékeny virágok csendje felém *s Megvárnak majd Téglagyárdűlőna bús jegenyék?S mióta várnaktéged őkazon a sarkon: ó míly keskeny rideg a fényA sínek feletti csillagmindig ott imbolyoga szürke ködbenés galambok a szitáló esőbena sörgyári csöndetviszik ott peckesenbüszke begyükben.talán itt leszek mégveled ha örökkévalóságba isvegyültem.
Egyszer, ha bejutok
VálaszTörlésa Tizenháromházba
rózsafák lesznek ott
és hűvös ablakok.
Évtizedek óta várlak
az emlékezet kapujánál állva,
Én vagyok a hullócsillagod,
hogy teljesüljön a szerelem kívánsága.
elválaszt tőled az idő
örök-végtelen Óceánja
Téglagyárdűlő-Florida
VálaszTörlésElmegyek innen
itt vérzik a fény
az öreg-isten
vasszekerén
Nem nézek hátra
lombkoronák
árnyulnak szívemre
majd odaát
Téged egyedül
napcsillagom
megvárlak majd
utolsó hajnalom
derengő alakját
az égi fényt Katát
láthatom ragyogni?
jönni fog majd ?
mint tünékeny virágok
csendje felém
*
s Megvárnak majd
Téglagyárdűlőn
a bús jegenyék?
S mióta várnak
téged ők
azon a sarkon:
ó míly keskeny rideg a fény
A sínek feletti csillag
mindig ott imbolyog
a szürke ködben
és galambok a szitáló esőben
a sörgyári csöndet
viszik ott peckesen
büszke begyükben.
talán itt leszek még
veled
ha örökkévalóságba is
vegyültem.